Az az igazság, hogy eléggé lejöttem a blogokról az elmúlt egy hónapban. Nem csak a sajátomról. Minden héten voltam valahol, elég aktívra sikerült a Július. Ugye DT koncert, erről már írtam, aztán Hercegkúton Zenemplén fesztivál, aztán sikeresen letettem a forgalmi vizsgát, aztán Kékeden voltam táborban, közben lementem Hegyaljára Machine Head koncertre, végül pedig Campus fesztiválra jártam ki minden nap.
Hercegkúton, mint ahogy már fentebb említettem, a Zenemplén fesztivál nevű falunapot látogattuk meg. Egy focipályán egy színpad, vele szemben egy kürtös kalácsos, meg egy büfé. Többnyire amatőr zenekarok léptek fel a színpadon, és mindkét este egy-egy tribute zenekar volt a főzenekar. Név szerint az AB/CD és a Hollywood Rose. Két momentumát ragadnám ki a két napnak. Az első, amikor is AB/CD után okosan hajnali fél2-kor meglátogattuk Ricsi borospincéjét, ahol is elég szép ízelítőt kaptunk a Portius Pincészet kínálatából. Az aszú után nem is kell mondanom, hogy hogyan nézett ki a banda a friss levegőn ;) Biztos tudod már Te is, de ha igazi Tokaji bort szeretnél inni, akkor menjél egy kicsit messzebb Tokaj városától, és inkább valamelyik kisebb település pincészetét látogasd meg. Ilyen finom bort, amit Ricsinél lehet inni, azt hiszem nem minden nap szokott az ember. Szal ha Sárospatak környékén jártok, akkor ajánlom felkeresni ezt a pincészetet borkóstolás céljából:
A másik csodás momentuma a másnapi chilis bab főzés volt a Hogya pince előtt, ahol sikerült szintén fincsi borokat inni, és megkóstolni egy 25 éves ágyas szilva pálinkát, amitől a könnyem is kicsordult, olyan erős volt. Ekkor jött meg a társaság másik fele, szóval sikerült egy nagy partyt csapni erre az estére is.
Aztán egy hét szabi és mentem Kékedre, ahol ilyen nemzetközi tábor volt 30 külföldivel. Azaz csak szerdától, addig pedig semmittevés 3 napig. Nem mintha utána kihajtottuk volna magunkat :P Sörözés, baromkodás 40 fok melegben fent a hegyekben. Még Kassát is megjártuk, bár megmondom őszintén nem nyerte el a tetszésemet. Egy nagy ipari város az egész, bent a belvárosban 1-2 utcával, ami nagyon szép. A szlovákok nem szeretetét eléggé érezni odakint, de erről inkább nem. Ami a lényeg, az az utolsó éjszaka volt, a nemzetek éjszakája, ahol is minden ország bemutatta a különlegességeit. Kaják, piák, édességek, stb. Miután kiderült, hogy a lettek imádják a Panterát, megalapították a 5 minutes alone c számnak megfelelően a 5 minutes club-ot, és amikor kijöttek üvölteni, hogy befele, akkor menni kellett török ánizspálinkát inni ;) Miközben az ánizspálinka vészesen fogyott, megalapítottuk a 10 minutes club-ot is, ahol meg magyar pálinkát kellett inni. Azt annyira már nem bírták a srácok. Másnap szegények úgy is néztek ki, mint akit összevertek. Szabadsáig ide vagy oda, sikerült még fáradtabban hazajönni, mint ahogy elmentem.
Még mielőtt ugornék egy hetet, azért megemlíteném, hogy Kéked közepén azért lenéztünk Tokajba, mert hát Machine Head koncert, és hát az nagyon nem kihagyós buli. Találkoztunk Dóriékkal, aki már rég nem raszta, és beültünk az Óvár u. 6 alá Marika nénihez, némi sárgamuskotályos elfogyasztása céljából. Aztán jó kedvtől ittasan megnéztük a Fish! illetve Subscribe koncerteket, sikerült belenézni a meglepően jó Mobilmánia koncertbe, aztán pedig jött az est fénypontja a Machine Head. Ha tömören kéne összegeznem, akkor azt mondanám, hogy metálterpesz, léggitár és headbang :) Az elején nagyon nem szóltak jól a gitárok, de a hangulat nekem annyira adta, meg olyan jó számokat játszottak, hogy nem nagyon tudott érdekelni. Hála az égnek nem csak a legutolsó albumról játszottak, hanem azért előkerült a jó öreg Old, Ten Ton Hammer, The Burning Read, na meg persze a végén kihagyhatatlan Davidian. Az új számok közül a Halo-nál totál megőrülés, szöveget együtt üvöltés, kezek a magaban. Hála az égnek nem egy órás bulit nyomtak, mint két éve Bécsben, hanem a másfél megvolt. Én úgy vettem észre, hogy ők is jobban élvezték ezt a bulit, mint a bécsit, a számokat is jobban megválasztották, így nekem alapjában véve sokkal jobban tetszett a Tokaji buli. Fasza kis nap volt ez.
Kéked után sok idő nem volt a pihenésre, mert köv. héten már kezdődött a Campus fesztivál, ahova munkából jártam ki, így eléggé oda kellett figyelni első két nap, hogy ne legyen nagy tivornya, mert utána le kellett húznia 8 óra 20 percet. Magáról a fesztiválról olyan sokat nem nagyon lehet mesélni. A koncertek nem voltak igazán jók. Minden nap ha 1 olyan bandát találtam, akit szívesen meghallgatok. Az jó dolog volt, hogy behozták a helyszínt a nagyerdőre, így igazán könnyű volt hazamenni. Leginkább söröztünk, meg hülyéskedtünk csomót. Az utolsó éjszakát sikerült is jól megnyújtani DJ Szenyor Hal buliján. Reggel fél9 körül értem haza vasárnap jó fáradtan. Ami viszont nagyon tuti volt, az a kikupált víztorony volt. Még fapadlót is raktak le, meg foteleket. Nagyon hangulatos volt. Összegezve az egészet, nem volt nagy szám a fesztivál, ellenben volt néhány jó pillanat, leginkább a haveroknak köszönhetően. Koncertek közül pedig amit érdemes megemlíteni, az a Subscribe, Jamie Winchester koncert volt. Utóbbi kellemes meglepetés, hiszen a Hrutka Robis korszak óta most láttam először ezt a formációt, de teljesen rendben van. Majd járunk még többet koncertre :)
Na hát így asszem ennyi törpént röviden és tömören júliusban. Most pihenőt tartok. Jön a Sziget fesztivál, amire még nemtom, hogy menjek-e. Lesz Skindred Azfeszten, aztán Guano Apes SZIN-en. Meg aztán szeptemberben Mr. Big eredeti fölállásban. Lesz Porcupine Tree, ZZ Top, meg ha minden jól megy, akkor egy hét Isztambul :)
