Úgy hozta a sors, hogy a lentebb említett vacsi halasztást sikerült tegnap este bepótolni. A helyszín a Krúdy étterem volt. Már csak nemdohányzó asztalt tudtam foglalni, de igazából ez nem is volt baj. Én úgy se dohányzom, Kata meg simán kibírta. Azt hittem, hogy csak ott fent van éttermi rész, de kiderült, hogy a pincében is ki van alakítva egy szép hely, ráadásul szólt a jazz zene. Ettünk levest kezdésnek, Kata májgombóc levest evett, én pedig fokhagymakrém levest toltam. Ő elvileg fél adagot kért, de látszólag vagy 2-3 kanállal volt kevesebb az enyémnél :) Második fogásnak a hölgyemény lazacot választott, és az avokádó és az egy darab szálka ellenére azt mondta, hogy fincsi volt :) Én meg mivel sose ettem bárány husit, ezért nagy bátorsággal berendeltem egy báránycomb steak-et, tejszínes póréhagyma mártással, steak burgonyával, meg mittomén még mivel. Elsőre érdekes íze volt a bárány húsnak, de utána egészen megkedveltem. Ha főétel, akkor ahhoz bor is dukál, Kata száraz chardonnay-t, én pedig fincsi rose bort toltam. Nemtom ettetek-e már ilyesmi kajákat borral együtt. Érdemes kipróbálni, mert más ízvilágot ad a kajának. A báránysteak mellé kifejezette baromi jó volt. Nyami. Kata közben nem bírt magával, és kért egy számot a zenefelelőstől (aki egyébként Zakar Zoli volt :), ami a Yardbird Suite volt Charlie Parkertől :) Desszertet végül kihagytuk, mert indulás volt zsezz koncertre.

A zsezz koncert meg nem hiszed el, de az újonnan megépült Centes söröző tetejében volt. Kata két zenésztársa játszott benne, meg Hegyesi Berciék (régen tolta a Premier Plan-ban). Katávak úgy egyeztünk ki, hogy nem volt ez annyira jazz koncert. Inkább swinges és latin számok voltak a terítéken. A jazzes részt inkább az izraeli szaxis srác vitte a vállán. De ahogy ott fogalmaztam, aranyos koncert volt :) Szarul szólt, de kellemes volt. A bárányom megnyugodott közben szerencsére, közben itatni kellett sörrel, mert szomjas volt.

Asszem olyan 1-fél2 lehetett, mikor átmentünk még a bakelitbe. Ott ment a nagy densz party, k. sokan voltak. És hát kivel találkozok a bakelitben szombat este? Hát Girossal. Jól egymás arcába röhögtünk, ugyanis mindketten megmondtuk pénteken, hogy ezen a hétvégén pihenünk és semmi ivás. Ennek ellenére... Én úgy 3 utánig bírtam, kezdtek ragadni a szemeim, így elköszöntem Katától és nyomás haza. Girost még kiraktam a malomparknál, aztán én is mentem haza szunyálni.

Ma pedig nehogy már pihenjek, megyünk Tomcsival Paul Gilbert koncertre. Majd holnap post, hogy milyen volt.