Naszal első hét 8 órában megvolt. Nem volt fárasztóbb, mint én azt gondoltam. Sőt. Érzésem szerint jobb így, mint vmikor bemenni, valamikor meg nem. Ugyanis, ha végig be kell járni, addig is legalább formában van az ember, míg ha van 1 nap kihagyás, akkor képes az ember eltunyulni, és mikor megint megy vissza dolgozni, olyan, mintha megint hétfő lenne. Arról nem is beszélve, hogy több időm van a dolgaimat megcsinálni odabent. 

Egy kis fasza kis beparáztatás is sikerült a héten, ugyanis majdnem azt hittem, hogy három hét múlva könnyes búcsút intenek nekem. Na de szerencsére nem ez lesz. Csak hát, mint tudjuk a magyar nyelv beszííííííp, és de csodás. Így sikerült félrecsúsztatni egy remek kommunikációt. Tudod mikor így elbeszéltek egymás mellett. Én vagyok a hülye, mert nem egyből kérdeztem vissza, hanem csak egy fél nappal később. Na de az ember tanul a hibáiból. Ezt amúgy ajánlon nektek is. Kérdezzetek, kérdezzetek, kérdezzetek. Mert az ám nagyon király, mikor el kezdtek például vitatkozni, közben meg nem is ugyanarról beszéltek.

Aztán meg nyomatom a KRESZ-t is, amely órák szerencsére vidáman telnek, és ráadásul még az anyag is ragad megfele folyamatosan. Emiatt nem is aggódom, hogy nem fog sikerülni, inkább a vezetéstől parázok kicsit. De egyben várom is. Biztos király lesz, meg szeretni fogom, csak még egyenlőre idegennek tűnik, hogy én forgalomban nyomuljak. :) Bár valószínű nem olyan nagy ördöngösség, mint aminek most tűnik.