Még jelen pillanatban se tértem nagyon magamhoz, és most is nehezen hiszem el, hogy láttam az AC/DC-t színpadon, élőben.  Nehéz ezt az érzést egy blogban leírni, átadni nektek, ami 2 órán keresztül szállingózott ott a levegőben az este folyamán. Ez olyasmi dolog, amit majd egyszer az unokáimnak fogok büszkén mesélni, hogy Ééééén amikor még AC/DC koncerten jártam... Na de azért ennyire ne ugorjunk előre, meg amúgy is, hun van még karácsony :)

Szóval ebéd előtt találkoztam ZZ-vel meg Tomcsival, némi borozgatás céljából. De csakis nagyon óvatosan, mert nem lehet egy ilyen bulira behupákolva érkezni. Nem sok értelme lenne, ha nem emlékezne rá az ember fia. Ezt mondjuk meg tudták cáfolni a szlovén fiatalemberek, akikkel összefutottunk az Aréna előtt. Na de visszatérve még Debrecenhez, fél3kor volt találka a Tesco előtt, ahol még mindenki megvásárolta a kajáját, innivalóját, blablabla. Nem sokkal később elindultunk a bérelt kisbuszunkkal (ugyanis nem fértünk volna be Tibike opeljébe, habtestünket tekintve :). Felfele beraktuk az AC/DC válogatás cd-nket, amit Gombóckának köszönhetünk, és szürcsölgettük a Sangriánkat. A sok éves tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy hosszú útra nem szabad sört vinni, különben az életben nem érsz a célodhoz ;) Úgy 6 előtt érhettünk fel Pestre, ahol elég zökkenőmentesen tudtunk leparkolni, majd mivel kapunyitásig még volt idő, ezért beültünk a közeli kis kocsma féleségbe. Ez a kis kocsma féleség tele volt agyig ivott szlovén kollegával, akik nagyon próbáltak barátkozni, de mivel én nem beszélem a nyelvüket, ők meg angolul nem tudtak, így kissé befuccsolt ez a próbálkozás. Megittunk 1-2 sört, meg 1-2 felest, mert kurva hideg volt, és mi persze bent hagytuk a kabátunkat a kocsiban, ami akkor már valszeg Pest másik végén járt valahol. Nem sokkal később elindultunk az Aréna fele, ahol döbbenetes látvány fogadott. A Sziget fesztivált megszégyenítő sor várakozott a bejutásra. Pffff. Kicsit csalva (kiszedtünk egy kordont :P) nyertünk vagy 20 percet, de ez csak az első checkpoint volt. Utána még be kellett verekednünk magunkat egy 5 szárnyból álló ajtón, aminek csak egy fél szárnya volt kinyitva, ráadásul ostoba secusok engedték be az embereket. Pár szóváltás is elröppent a fejünk felett, de hát senki nem szeret ugye nyálkás, takony időben kint várakozni. Nekem már mindegy, mert jó beteg lettem :( Na lényeg, hogy bent voltunk kisebb huza-vona után. Még gyorsan elvégezte mindenki az ügyes-bajos dolgát, és bementünk a küzdőtérre, ahol elfoglaltuk az ülőhelyeinket. A színpadon még az előzenekar nyomta, akikből szerencsére csak két számot láttunk, mert hát ki a szart érdekeltek, mikor mindjárt jön a főzenekar :) Meg amúgy se volt jó :P Még 9 előtt épp Gombóckának panaszkodtam, hogy hát bazzeg ez a sok birka biztos nem fog felállni és hőbörögni, ülve meg milyen szar lesz már. És ekkor este 9-kor hajszál pontosan…

... 9kor hajszál pontosan elsötétült minden. Ennél gyönyörűbb látványt én sose láttam. Tök sötétben, 15000 ember, és villogó ördögszarvacskák mindenütt!

Na hát képzeld ezt a látványt tök sötétben :)

Pár másodperc után elkezdőtött az AC/DC introja, ami egy vicces animáció volt. Egy vonat zakatolt gőzerővel, amin ott volt a zenekar, meg sok bögyös maca AC/DC pólóban, és vonatvezető híján, Angus Young ördög álcában tolta be a szenet a mozdony kazánjába. Ennek folyamán a vonat nem tudott megállni, és ekkor nagy robbanások közepette bazzeg betoltak egy megagiga hatalmas mozdonyt a színpad közepére!!! Természetesen ezen is ördögszarvak voltak. Mellettem lévők csak ennyit tudtak megjegyezni, hogy “Azt a kurva!”.

Jól látod, ez a vonat tényleg ilyen nagy volt :O (forrás: http://www.quart.hu)

Említettem fentebb, hogy panaszkodtam az ülésről meg a sok birkáról? Két másodperc nem telt bele, megszólalt Angus gitárja, és én mint egy hülye tízenéves ugrottam fel a székemből, ördögvillázva meg minden ilyesmi ;) Mi jobb oldalt ültünk… álltunk, és ugráltunk, és léggitároztunk, és táncoltunk a lelátón, ahol beláttuk az egész színpadot, az egész Arénát. Fantasztikus látvány volt. A hangzás 10/10, nagyon féltem előtte, hogy mivel oldalt leszünk, így nem hallunk ezt-azt, de bakker mindent tisztán szólt, az énektől kezdve a gitárokon át. Fantasztikus volt, nem bírom hangsúlyozni. Hát meg az Angus gitárhangzás az verhetetlen. Imádom.

Jajj most akkor hogy is tovább. Asszem berakom most ide a setlist-et, és végigmegyek rajta a fontosabb momentumokat kiemelve:

Rock’N’Roll Train
Hell Ain’t A Bad Place To Be
Back In Black
Big Jack
Dirty Deeds Done Dirt Cheap
Thunderstruck
Shot Down In Flames
Black Ice
The Jack
Hells Bells
Shoot To Thrill
War Machine
Anything Goes
You Shook Me All Night Long
T.N.T.
Whole Lotta Rosie
Let There Be Rock
-
Highway To Hell
For Those About To Rock (We Salute You)

Na szóval akkor Rock ‘N’ Roll Train betolva, Black In Black-nél meg majdnem leestem a lelátóról, annyira ugráltam. Ekkor gondolkoztam el, hogy bazzeg itt vannak ezek a 60 körül mozgó arcok a színpadon, teljes energiabedobással, én meg már a 3. számnál majdnem kiköpöm a tüdőmet, mert üvöltök minden számot, és ugrálok mellé. Vehe. a Dirty Deeds Done Dirt Cheap és Thunderstruck számoknál már Gombócka is eleresztette a haját, és ha lett volna hely, akkor a Thunderstruck-nál igen csak elkezdtünk volna Angus féle lépdelős-gitárolósat játszani. Hihi. A Thunderstuck-hoz még annyit csak, hogy über kemény, amikor egy egész aréna üvölti a vokál témáját. Ahhhhh. Szépen sorban be-beszúrogatták az új számokat, amik meglepően jól illettek a repertoárba. The Jack, Angus sztriptíz, sajnos nem magyar zászlós alsónadrág, ámbár AC/DC logós. Hihetetlen, hogy még ennyi idősen is letolja a gatyát a közönség előtt :) Funny dolog még mellé, hogy a szám alatt a csajokat mutogatták a kivetítőkön \m/ Aztán harangzúgás, mennyezetről leereszkedő AC/DC harang, harangot megkongató Brian Johnson, és Hells Bells. Önkívület, léggitározás. Ennyi. Tomcsi kicsit szomorú volt, mert sem az 1 tonnás, sem a féltonnás harangot nem hozták el, de lehet nem is bírta volna el a Sportaréna mennyezete. Nem tudom. Én úgy képzelem el, hogy a zenekarnak van két kamionja, ami csak harang repertoárt szállít különböző méretekben.

Ahunni ott a harang fent :)

Mert ez a kisebb már a harmadik méret, amiről mi tudunk :) Király kis animáció ment a War Machine alatt, ahol is Angus (természetesen ördögszerkóban) Gibson SG gitárokkal bombázta a várost. Hihi. És akkor elérkezett a koncert másik pillanata, amikor majdnem leestem megint a karzatról: You Shook Me All Night Long :) Tűzben táncoló lányok a kivetítőn, én meg még mindig ugrálok, fasza volt. Aztán T.N.T. és a világ legzseniálisabb vokálja (Oooiiii, Ooooiii – magyarul lehet úgy is, hogy Haaaaaj, Haaaaj :D). Azon beszartam egyébként, hogy Angusnak két szám erejéig külön fel-le pakoltak egy mikrofont a koncert közben. De hát kérem szépen, itt pontosan megrendezett koreográfia van. Ha Angus elől, a fivér, és basszusgitáros hátul. Ez  ilyen :) Majd hátul betoltak egy még nagyobb felfújható, nagy csöcsös nőt, aki meglovagolta a vonatot. Ő volt Rosie és természetesen mellé a Whole Lotta Rosie. És az egy dolog, hogy felfújtak egy ekkora bögyös nőt, de megcsinálták azt is, hogy ütemre mozgatta a lábát, meg habtestét ez a szép nagy guminő :)

A bögyös-csöcsös Rosie

Let There Be Rock számnál láthattuk Angus híres földön fetrengős-pörgős magánszámát, egy az Aréna közepén elhelyezett hidraulikus emelővel felemelt ministage-en, ultra nagy gitárszólóval egybekötve. Aztán első blokk vége, visszatapsolás, vagyis inkább visszasikítás, majd pár perc izgalomfokozás után, a színpad közepén lévő lyukból vörös füst robbant ki, vörös-sárga fények cikáztak, majd megjelent Angus ördögszarvacskákkal (szintén hidraulikus emelőt használva), és hát… I’m on the Highway To Hell. Hányszor léggitároztam én már ezt el :D, ezek meg itt most élőben az arcomba tolják az egészet. Végén pedig a mozdony helyére (azt már Rosie-val együtt régebben visszahúzták a háttérbe), betoltak 6 darab szintén gigantikus méretű ágyút, és zárásként megajándékoztak minket egy For Those About To Rock (We Salute You)-val. Gombóccal itt azzal szórakoztunk, hogy melyikőnk tudja elkapni lencsevégre azt a pillanatot, amikor az ágyúk megszólalnak. Hááát. Kisebb siker :)

Dirr-durr

Hát ennyi volt. Háttal meg nem kezdünk mondatot tudom. Utánuk már csak egy szépen megvilágított színpad maradt, én meg döbbenten bambultam azt, szóhoz nem jutva. Még nem fogtam fel, hogy mit láttam. Azt hiszem mindannyiónk elégedetten jött ki az Arénából, cseppet sem megbánva, hogy ülő helyen voltunk. Ezt az is bizonyítja, hogy hazáig végigbeszéltük az élményeinket a koncertről. Gombóc még meg is őrült az utolsó 60 km-en, mert ott rázta a buszban az AC/DC cd-re :D

Még annyit hozzáteszek, hogy aki azért nem jött el koncertre, mert nem kapott állójegyet, az bánja is meg. Olyan tömegnyomor volt lent hátul, hogy csak na. Azt meg csak hozzá se kell tenni, hogy akinek előre szólt a jegye, és csak egy kicsit is később jutott be az Arénába, azt már nem engedték előre. A tömegtől meg nem is tudott volna előre menni. Meg állítólag lent fülsüketítően is hangos volt a buli. Fent szerencsére ezt nem hallottuk. Minden szép, minden jó, minden csodás volt. Életem egyik örök élménye marad az tuti...